Brutális zsarnoknak nevezte Putyint Joe Biden – videó
Joe Biden az amerikai West Pont Katonai Akadémia végzőseinek tartott beszédében az orosz elnökről és Ukrajnáról is beszélt.
Joe Biden az amerikai West Pont Katonai Akadémia végzőseinek tartott beszédében az orosz elnökről és Ukrajnáról is beszélt.
Hiába tartja éberen követőit Donald Trump, médiacége hihetetlen mértékű veszteséget termel. Tőzsdei értéke így is sokszorosára növelte a volt elnök vagyonát, ami jól jöhet neki elvesztett perei finanszírozásakor.
Háború idején azonban ritka, hogy bárhol is választásokat tartsanak.
Vlagyimir Putyin orosz államfő állítólag hajlandó arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén befagyassza az Ukrajna ellen folytatott háborút. Ám ha létre is jön valamiféle tűzszünet, akkor sem lesz vége a több mint egy évtizede tartó válságnak. A szembenállás, még ha sokáig is tart, valamelyik fél teljes – nem feltétlenül katonai, hanem akár gazdasági – vereségével érhet csak véget.
A lap több orosz forrásra hivatkozva azt állítja, hogy Putyin kész befagyasztani az ukrajnai háborút és tárgyalóasztalhoz ülni, ha Ukrajna elismeri a jelenlegi harctéri határokat.
Egy sor európai ország igyekszik rávenni a kínai elnököt, hogy legyen keményebb a Kremllel szemben az ukrajnai agresszió ügyében. Ám Washingtonban általános az a nézet, hogy hosszabb távon Kína a veszedelmesebb ellenfél, írja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
Az elnöké persze páncélozott darab, de civil formulában is árusítják.
Vlagyimir Putyin megkezdte ötödik államfői mandátumát, világossá téve, hogy Moszkva nem akarja leállítani ukrajnai háborúját. A 24 éve hatalmon lévő politikus felfelé buktatta egykori bizalmasát, Szergej Sojgu védelmi minisztert.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza, miközben azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Putyin semmiképpen sem szeretne egy Prigozsinéhoz hasonló újabb lázadást, többek közt ezt nevezi meg az orosz elitben végrehajtott változtatások okaként a brit Guardian vendégszerzője.
Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.
Hogyan lett Szergej Sojgu Vlagyimir Putyin bizalmasa és hogyan tarthatta meg eddig a pozícióját védelmi miniszterként? Miért lehet fontos az orosz gazdaság és harci képességek szempontjából az utódja, Andrej Belouszov? Mi történik most Harkivnál és mi igaz a világháborús fenyegetettségből? Utóbbira tudjuk a választ, az összes többit pedig részletesen elemezte közéleti podcastunkban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő.
Hogy a széles körben illiberálisnak tekintett Vučić és Orbán vörös szőnyeget terített Hszi Csin-ping lábai elé, az aligha jött be Európa többi részén, írja az amerikai hírtelevízió tudósítója.
További nevekkel is bővült Vlagyimir Putyin tanácsadóinak köre.
Az orosz elnök a napokban Pekingbe utazik, hogy személyesen tárgyaljon a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel. A két ország viszonya aszimmetrikus, Moszkvának nagyobb szüksége van Pekingre, mint fordítva, ezt Hszi Csin-ping ki is tudja használni.
Ez a legmagasabb szintű személyi csere az orosz-ukrán háború kitörése óta.
Napról napra súlyosbodik az ukrán csapatok helyzete a kelet-ukrajnai frontokon, ahol az orosz hadsereg igyekszik kihasználni a jelenlegi nyomasztó tüzérségi túlerejét.
Az idei ünnepség még visszafogottabbra sikeredett, mint a tavalyi.
A fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.
A hatodik ciklusát megkezdő orosz elnök beiktatási ceremóniájáról több nyugati ország diplomáciai képviselője is hiányzott.