A háború kitörése óta először utazik NATO-tagországba Putyin, már a pontos időpont is tudható
A török média szerint február 12-én találkozik Erdogannal.
A török média szerint február 12-én találkozik Erdogannal.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknek is nagy szívesség lenne, ha Donald Trump visszatérne az USA élére – fejtegeti az exelnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Wall Street Journalnek írt elemzésében.
A többek között az engedély nélküli Orbán-interjúja miatt a Fox Newstól elbocsátott szélsőjobboldali véleményvezér a múlt héten érkezett Oroszországba.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Milos Bikovicot Vlagyimir Putyin korábban ki is tüntette. Sorozatbeli karakterére új színészt keresnek.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Közel ötezer négyzetméteren terül el, hatvannyolc szobája van, és egy több mint száznyolcvan négyzetméteres garázsa.
Az orosz elnök rezidenciája mellett egy új szomszédot is felfedeztek: Roman Abramovicsot.
Csaknem kétéves Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna ellen, és az orosz diktátor azzal dicsekszik, hogy a Nyugat szankciói nem érték el céljukat, de Oroszország feléli a jövőjét, amikor szinte minden erőforrását katonai célokra fordítja – hívja fel a figyelmet a CNN gazdasági rovata.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Oroszország több tekintetben is nyomasztó erőfölényben van Ukrajnával szemben, s Kijev csak akkor tudja a győzelem esélyével folytatni a harcot, ha a Nyugat nem hagy fel a támogatásával.
Az ukránok szerint ugyanakkor nem hadifoglyokat, hanem egy rakomány Sz-300-as föld-levegő rakétát szállított a lelőtt orosz repülőgép.
Elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin teszteli, az Egyesült Államok kész-e tárgyalásokat folytatni az orosz-ukrán háború befejezéséről.
Az ukrajnai után egy újabb háború is fenyeget: Kína néhány éven belül megtámadhatja Tajvant. Ha már látjuk ennek az eshetőségét, talán tenni is lehetne valamit a jövő halottainak életéért, írja szerzőnk, aki hozzáteszi, mindeközben „Putyin pesti alvezére a kínai diktátor alá is betolta a fejét". Vélemény.
A konzervatív lap brüsszeli tudósítója a kijelentés mellé érveit is felsorakoztatja.
A háború már eddig is bizonyította, hogy az orosz álmok és a geopolitikai realitás között áthidalhatatlan szakadék tátong, írja szerzőnk, aki hozzáteszi: az, hogy Oroszország veszített, még nem jelenti azt, hogy a Nyugat győzött, és részletes elemzésében felvillantja egy későbbi, még súlyosabb konfliktus lehetőségét. Vélemény.
Borisz Nagyezsgyin a többszörösét gyűjtötte össze az induláshoz szükséges aláírásoknak, de a választási bizottság azt állítja, hogy szabálytalanságok vannak a leadott íveken.
A 60 éves Borisz Nagyezsgyin mögé felsorakozó támogatók sokasága fontos jelzést ad az ország háború ellenes hangulatáról kevesebb, mint két hónappal az elnökválasztás előtt.